Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
A kereszténység közép‐európai elterjesztésének egyedi példája, valamint szerzetesi közössége a bencés kultúra élő központja.
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Szélsőséges klimatikus viszonyok között kialakult, nagyszámú, változatos formagazdagságú barlangok egyedülálló rendszere.
Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
Duna két partján feltáruló lenyűgöző panoráma, valamint a város római kortól őrzött közép-európai történelmi városfejlődés kiemelkedő példája.
Hollókő ófalu és környezete
A falu és közössége a hagyományos gazdálkodás, a népi építészet valamint a gazdag néphagyományok együttesének különleges példája.
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj
Európa legnyugatibb sztyepptava mentén kialakult, állattenyésztésen és a szőlőművelésen alapuló évezredes földhasználat formálta változatos táj.
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
Pásztortársadalmak által formált táj, ahol ember és természet harmonikus együttélésében máig fennmaradt a pásztoroló állattartás.
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
Az egykori Sopianae területén elhelyezkedő, különösen gazdag és jó állapotban megőrzött késő római kori ókeresztény temető síremlékei.
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj
Több mint ezer éves szőlészeti-borászati kultúra és épített öröksége által formált kultúrtáj.
A Duna két partján feltáruló lélegzetelállító budapesti látkép, a palóc hagyományokat ma is megélő Hollókő, az Aggteleki-karszt barlangjainak páratlan cseppkőképződményei, Pannonhalma ezeréves bencés szellemisége, a Hortobágy végtelen látóhatára, Pécs titokzatos ókeresztény temetője, Fertő ezerarcú kultúrtája, valamint Tokaj-Hegyalja mézédes folyékony aranya - Magyarország ezzel járul hozzá az emberiség kiemelkedő értékű kulturális és természeti örökségéhez, amelyet a Világörökség Jegyzék tart számon.
Az 1972-ben elfogadott UNESCO Világörökség Egyezmény célja a kiemelkedő jelentőségű természeti és kulturális értékek védelme és azok jövő nemzedékek számára való megőrzése. A jelenleg 194 részes állam által elfogadott nemzetközi szerződéshez Magyarország 1985-ben csatlakozott, azóta 8 helyszíne nyert felvételt a Világörökség Jegyzékbe, egy természeti, valamint hét kulturális kategóriában. Az Egyezmény értelmében a Világörökség Jegyzékbe azon helyszínek kerülhetnek felvételre, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. Ezt az egyediséget testesíti meg a világörökségi helyszínek kiemelkedő egyetemes értéke.
