Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

Bevezető

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1987-ben, a magyarországi várományos helyszínek közül elsőként, 400bis azonosító számon vette fel a Világörökség Jegyzékbe, kulturális kategóriában Budapest Duna-parti látképét, illetve a Budai Várnegyedet. 2002-ben a világörökségi helyszín határmódosításával a Hősök tere és környéke, a Millenniumi Földalatti vasút, valamint az Andrássy út és környezete is a világörökség részévé vált. A Budapest egyedi panorámáját fémjelző, Duna által kettészelt városi táj építészeti alkotásaiban egyszerre elevenedik meg a magyar főváros és a közép-európai történelmi városfejlődés pusztulások és megújulások időszakaival tarkított gazdag históriája.

Galéria

A helyszínről

Aquincumtól, a római kori várostól délre található, az eredetileg két független várost, a jobb parti magaslaton ülő Budát és a bal parti síkságon elterülő Pestet magába foglaló világörökségi helyszín. Pest volt az első középkori, 1241-42-ben lerombolt városközpont. Néhány évvel később, a folyó jobb partján lévő sziklás emelkedőn IV. Béla király felépítette a Budai Várat, amelytől kezdve Buda története összefonódott a magyar királyság történetével. Bár a török megszállás pusztításai után a 18. század hozott némi fellendülést, az 1872-73-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozott Budapest a 19. század második felében és a 20. század elején jutott igazán meghatározó szerephez. Világvárosi rangjával összhangban olyan központtá vált, amely beépítette és továbbadta a kiemelkedő és haladó szemléletű európai urbanisztikai és építészeti hatásokat, valamint az olyan korszerű technológiai fejlesztéseket, mint az Európában elsőként megépített, a nagyközönségnek 1896. május 2-án átadott Millenniumi Földalatti Vasutat.

Budapest ma is őrzi az egykori települések szerkezeti és urbanisztikai sajátosságait, így a várfalakkal és várszoknyával körülölelt Budai Várnegyed jellegzetes középkori és barokk stílusát, és Pest nagy kiterjedésű, gyűrűs-sugaras szerkezetű, jelentős középületekkel tarkított, mégis egyedülállóan egységes, historizáló és szecessziós építészeti megjelenését. Utóbbi figyelemre méltó példája az Andrássy út és környezete, mint az 1800-as évek vége városfejlesztési ambícióinak egyik legmeghatározóbb alkotása, a kor építészeti stílusainak impozáns gyűjteménye.

A történeti települési táj részeként, a Duna két partjának festői látványa, a részben erdő borította Gellért-hegy a Citadellával, a Budai-hegyek, a széles Duna folyam a szigeteivel, és a sík, enyhén emelkedő pesti oldal, egyedülálló példája az itt élő társadalom és a természet harmonikus kölcsönhatásának. A Margit hídtól a Szabadság hídig terjedő világörökségi terület magában foglalja a Budai Várnegyed műemléki épületegyüttesét a Budapesti Történeti Múzeumnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak és a Magyar Nemzeti Galériának otthont adó egykori királyi palotával és a szintén a Várhegyen fekvő, középkori utcákkal és lakóházakkal teli polgári városrésszel, melynek kiemelkedő építészeti alkotásai a Schulek Frigyes neve által tervezett Halászbástya és Mátyás templom. A pesti oldal legmeghatározóbb épületei a Steindl Imre által eklektikus, neogótikus stílusban tervezett Országház, a neoreneszánsz stílusú Magyar Tudományos Akadémia, a szecessziós Gresham palota, a Pesti Vigadó, mint a magyar romantikus építészet kiemelkedő alkotása, valamint a Központi Vásárcsarnok, a magyarországi historizmus téglaépítészetének egyik műremeke. A város panorámájának hangsúlyos elemei továbbá a Budát Pesttel összekötő hidak, melyek közül négy – a Buda és Pest újraegyesítésének jelképeként számon tartott, W.T. Clark tervei alapján 1849-ben elkészült, építészeti elemeiben klasszicista jegyeket hordozó Széchenyi lánchíd (Buda és Pest első kőhídja), az Ernest Goüin tervei alapján épült Margit híd, az 1964-ben újraépített Erzsébet híd és Budapest legrövidebb hídja, a Szabadság híd – a világörökségi helyszín határain belül helyezkedik el. Az Andrássy út és környezetének (Hősök tere, Városliget, a Kiskörúton belüli történeti belváros negyedei és középületei, valamint Belső-Erzsébetváros) városépítészeti együttese a 19. század második felében elterjedt városfejlesztési törekvések magas szakmai és építészeti-művészeti színvonalú megvalósulását tükrözi. Az 1885-ben átadott sugárúton a kor építészeti stílusainak kiemelkedő alkotásai találhatók, többek között az Ybl Miklós által neoreneszánsz stílusban tervezett, belső tereiben Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan munkáival gazdagon díszített Operaház, a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült Drechsler-palota, a Párisi Nagy Áruház szecessziós épülete, a neoreneszánsz stílusban épült régi Zeneakadémia, a Kodály körönd és a Hősök tere közötti rész impozáns palotái és villái, továbbá a Hősök terét közrefogó neoklasszicista Műcsarnok, valamint a historizáló stílusban épült, neoreneszánsz és neoklasszicista stílusjegyeket hordozó Szépművészeti Múzeum.

További információkért látogasson el az UNESCO hivatalos honlapjára

Térkép

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín térképi lehatárolása.

Kiemelkedő Egyetemes Érték

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét az UNESCO Világörökség Bizottság 2013. évi ülésszakán elfogadott 37COM 8E számú döntése tartalmazza. A bizottsági döntés értelmében, kulturális hatásokat befogadó és továbbadó központként Budapest kiemelkedő példája a pusztulások és megújulások periódusai által meghatározott közép-európai történelmi városfejlődésnek, a történeti települési táj részeként a Duna két partjának festői látványa pedig egyedülálló példája az itt élő társadalom és a változatos morfológiai adottságokkal bíró természeti környezet harmonikus kölcsönhatásának.

A helyszín Világörökség Jegyzékbe való felvételét a (ii) és (iv) kritériumoknak való megfelelés igazolja.

(ii) kritérium
Aquincum lényeges szerepet játszott a római építészeti megoldások elterjesztésében Pannónia, majd Dácia provinciákban, míg a 14. századtól Buda várának jutott hasonló szerep a gótika magyar területeken való bevezetésében. Hunyadi Mátyás uralkodása idején Buda befolyását tekintve Krakkóhoz hasonló művészeti központtá vált. Az 1872-73-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrehozott Budapestet a 19. század második felében és a 20. század elején létrehozott építészeti örökség mennyisége és minősége a korszak meghatározó centrumává tette. Világvárosi szerepével összhangban, olyan központtá vált, amely magába szívta, beépítette, majd továbbadta a kiemelkedő és haladó szemléletű európai urbanisztikai és építészeti hatásokat, valamint az olyan korszerű technológiai fejlesztéseket, mint az Andrássy út alatt a kontinentális Európában elsőként megépített Millenniumi Földalatti Vasút.
(iv) kritérium
A Budai Vár épületegyüttese a szomszédos történelmi városrésszel (Várnegyed) együtt, két, a török megszállás által megszakított, jelentős történelmi korszakot reprezentál. Az Országház, amely egyszerre példázza a 19. század eklektikus építészetét és szimbolizálja az Osztrák-Magyar Monarchia második fővárosának politikai szerepét, egyenrangú társaként a londoni, müncheni, bécsi és athéni parlamenteknek, a jelentős középületek kiemelkedő példája. Egy fejlődő, modern társadalom elvárásainak eleget téve, az Andrássy út (1872-1885) és a Millenniumi Földalatti Vasút (1893-1896) olyan tervezési megoldások megvalósításának jellegzetes példái, amelyek a legkorszerűbb korabeli technikai eszközöket alkalmazták. A sugárútra eklektikus és neo-reneszánsz épületei révén nagyfokú építészeti integritás jellemző.