Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj

Bevezető

A kifürkészhetetlen lápvilágnak és fenséges kastélyoknak egyaránt otthont adó, nyolc évezredes történelemre visszatekintő Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj létrejöttét és fennmaradását az eltérő tájformák, a különféle állat- és növényföldrajzi területek, a változatos klimatikus viszonyok, valamint a különböző embercsoportok és kultúrák találkozásának köszönheti. Az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselőjét, a Fertő tavat a környező településekkel együtt, Magyarország és Ausztria közös nevezéseként, az UNESCO 2001-ben 772rev azonosító számon vette fel a Világörökség Jegyzékbe, kulturális kategóriában.

Galéria

A helyszínről

A Fertő-táj alpokaljai hegységek, szubmediterrán dombság, időszakosan kiszáradó szikes vízlencsék és szikes talajok, nádasok és tóparti síkságok átfedésében fekszik. Bioszféra rezervátumként és génbankként egyaránt páratlan értéket képvisel, rendkívül változatos és gazdag állatvilágnak ad otthont. A Fertő-tó Európa legnagyobb szikes tava három fő élőhelytípusával, a nyílt vízfelülettel, a nádas szegélyállománnyal, valamint a náddal körülvett belső tavakkal, egyben Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye, ramsari terület. Több mint 350 madárfaj előfordulását dokumentálták itt, melyek közül egyes költőfajok, mint a gémek, a nyári lúd, a récefajok, a nádi énekesmadarak, illetve egyes ragadozó madarak, mint a barna rétihéja és a rétisas kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bírnak. A beláthatatlan, helyenként a települések széléig húzódó nádasok azonban számos más fajnak is élőhelyül szolgálnak, köztük több védett szitakötő- és lepkefajnak, kététűeknek és hüllőknek, valamint számos béka fajnak, a feketés színezetű tarajos gőtének, a pettyes gőtének és a vízisiklónak, de megfigyelhető itt a vízicickány, a vidra, a hód vagy akár a hermelin is. A jellegzetes tájképet meghatározó nádasok mellett a füves és szikes puszták, valamint a Fertőmelléki-dombsor változatos növényvilága is figyelemre méltó.

A Fertő-táj az itt található gazdag erdőknek, lápvilágnak és a Fertő-tónak köszönhetően, a Kárpát-medence különleges élővilágának megőrzésén túl az itt élő emberek életében, és a vidék közösségeinek fenntartásában is meghatározó szerepet tölt be évezredek óta.

A két ország – Ausztria és Magyarország – határán átívelő világörökségi helyszínen a Fertő-tó körül a belső gyűrűben 16, a külső gyűrűben 20 település található. A települési mintázat és számos jelenlegi település szerkezeti elrendezése és benépesedése a római korba, sőt még korábbra nyúlik vissza. Erről tanúskodik a terület gazdag régészeti öröksége a település-határokban nagy számban felbukkanó villagazdaságokkal, a balfi forrással, valamint a részben sziklába vájt, különleges fertőrákosi Mithras-szentéllyel. A térségben ma is jelentős szőlő- és borkultúra meghonosítása ugyancsak a rómaiakhoz kötődik. A városok és falvak hálózata a középkor folyamán alakult ki, elsősorban állat- és borexportra alapított piacaik 1277-től virágoztak. A térségre jellemző hagyományos települések kiemelkedő példái Hidegség, Fertőboz és Hegykő, valamint az osztrák oldali Ruszt (Rust), Fertőmeggyes (Mörbisch am See) és Fertőszéleskút (Breitenbrunn).

A világörökségi helyszín építészeti örökségében egyaránt megtalálhatóak a hagyományos anyaghasználat jellemezte népi építészet elemei, a 16. századtól megjelenő polgári épületek, valamint a földbirtokos arisztokrácia 18-19. századból származó pompás kastélyépületei. Fertőszéplak Fő utcájának 19. század végén épített, napjainkban tájházként működő épületei ma is hűen őrzik a jellegzetes fűrészfogas beépítést, és az oromfalas - tornácos házak hagyományos lakókultúráját, enteriőrjeit. Korának Európa-szerte elismert kulturális központjaként, a fertődi Esterházy-kastély barokk-rokokó épületegyüttese a Joseph Haydn által vezetett muzsikaháznak, továbbá marionettszínháznak és operának is otthont adott a 18. század végén. Nagyszabású szobrokkal, vázákkal, kerti pavilonokkal gazdagon díszített francia barokk kertje versailles-i mintára épült. A napjainkban kulturális célokat szolgáló kastély és kert az Esterházyak hajdani lenyűgöző életéről tanúskodnak. A múzeumi gyűjteményeiről, könyvtáráról, valamint az eredetileg mintegy 600 egyedből álló, 20 méter széles és több mint 2 kilométer hosszú kettős barokk hársfasoráról híres nagycenki Széchenyi-kastély ma is látható formáját a 19. század első felében nyerte el. A térség emblematikus tájépítészeti alkotásaként számon tartott hársfasora a szintén a Széchényi család által építtetett, klasszicista stílusú kupolás fertőbozi kilátóhoz, a Glorietthez vezet. Az egyházi építészet emlékei közül kiemelendő a 13. századi falfestményekkel díszített hidegségi Szent András templom, mint az Árpád-kori templomépítészet szép példája, az ugyancsak a Széchényiekhez köthető, fertőszéplaki Mindenszentek templom és fertőrákosi győri Püspöki kastély, de az útmenti szakrális kisemlékek, keresztek, szobrok szintén fontos kultúrtörténeti érteket hordoznak.

Az ember és táj kapcsolatának jellegzetes elemeit magán viselő kultúrtáj – sokszínűsége mellett – mindmáig megőrizte táji, társadalmi-gazdasági és kulturális jellegzetességeit, a földhasználati formákat, a szőlőművelés és állattartás több évszázados folytonosságát, valamint a földhasználattal összefüggő településszerkezeti és építészeti sajátosságokat. A hagyományos gazdálkodási formákhoz és foglalkozásokhoz számos ünnep, hagyomány kapcsolódik, a táj sajátos természeti változásai pedig (ideértve a tó többszöri teljes kiszáradását a történelem során) ma is mondák, mesék és legendák formájában gazdagítják a terület évszázados magyar, német és horvát kulturális és néprajzi örökségét.

További információért látogasson el a helyszín vagy az UNESCO honlapjára.

Térkép

Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszín térképi lehatárolása.

Kiemelkedő Egyetemes Érték

A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét az UNESCO Világörökség Bizottság 2013. évi ülésszakán elfogadott 37COM 8E számú döntése tartalmazza. A bizottsági döntés értelmében az Eurázsia legnyugatibb sztyepptavát magában foglaló Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj olyan kiemelkedő természeti értékekkel és táji változatossággal rendelkező terület, mely az eltérő tájformák találkozásának köszönheti létrejöttét és fennmaradását. A táj jelenlegi arcát az állattartáson és a szőlő-bor kultúrán alapuló évezredes tájhasználat alakította ki olyan léptékben, amely Európa más tóparti területein nem található meg.

A helyszín Világörökség Jegyzékbe való felvételét az (v) kritériumnak való megfelelés igazolja.

Kapcsolat

Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület
Cím: H-9436, Fertőszéplak, Ady Endre u. 1
Levelezési cím: Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa 9431, Fertőd, Pf. 21.
E-mail: fertotaj@vilagorokseg.hu
Telefon: +36 20 77 56 804
www.fertotaj.hu/

Dokumentumok