Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj
Galéria
A helyszínről
A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne, amely 2001-ben került a Világörökség Jegyzékbe. A Fertő-tó a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, emellett pedig Európa legnagyobb sósvizű tava.
Tudod, hogy mit jelent a neve? Biztosan találkoztál már a fertő kifejezéssel, ami mocsaras, sekély vizű, kénhidrogénes, bűzös területet jelent. Nem hiába az elnevezés, hiszen a Fertő-tó egy része mocsaras terület, amely már a tavi elöregedés előrehaladott állapotában van. Mélysége a part mellett 50–60 centiméter, de a legmélyebb részeken sem éri el az 1,8 métert. Az alacsony vízállás miatt nyáron a víz hamar felmelegszik, télen pedig a teljes átfagyása sem ritka.
A terület eltérő tájegységek határvidékén fekszik, melynek köszönhetően számos ritka, csak itt élő növény és kétszáznál is több fészkelő, vonuló madárfaj állandó vagy ideiglenes otthona. A szikes talajon sókedvelő növények élnek (pl. kamilla, sziki őszirózsa, Fertő-tavi mézpázsit). A part menti szikes gyepeken rackajuhok és szürkemarhák legelnek. A tó és közvetlen környéke Közép-Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma és a költöző madarak vonulási főútvonalának kedvelt pihenőhelye. Nagy számban költenek itt a vízi madarak: a nagykócsag, a nyári lúd, a vörös gém, a kanalas gém, a búbos vöcsök, a barna rétihéja és a barkós cinege. Madárvonulás idején sok énekesmadár pihen meg itt. Ilyenkor ritka madárfajok egyedeit is megfigyelhetjük: a vörösnyakú ludat, a réti sast és a vándorsólymot.
Az utóbbi kétszáz évben többször kiszáradt a tó, 1869-ben medrében már szántottak, vetettek, építkeztek is, innen a német név (Neusiedlung = új település), de a természet mindannyiszor visszavette, ami az övé. Mesterséges kísérlet is történt, hogy a vizek és nádasok kisebb-nagyobb részét művelés alá fogják: csatornák, szállítóutak épültek, a medret pedig ki akarták szárítani. Nagyrészt azonban sikertelenül – így őrződhetett meg napjainkig a tó.
A világörökségi helyszín természeti értékei mellett számos kulturális értékkel is bír. A szikes tavak mellett sátorformájú nádkévék, nádtetejű pásztorkunyhók, gémeskutak őrzik az egykori pásztor-pákász életmód kulturális örökségét. A magyar szakaszon ma tizenegy part menti település fogja körül a tavat (Fertőrákos, Balf, Fertőboz, Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd, Sarród és Fertőújlak), többségük Árpád-kori eredetű. A Fertő-táj településeinek határában császárkori villagazdaságok régészeti nyomaira bukkanhatsz, Fertőrákos határában pedig a különlegesen szép állapotában megmaradt római kori Mithras-szentélyt csodálhatod meg. A Fertőrákosi Kőfejtő Európa egyik legidősebb ismert kőfejtője, közel kétezer éven át volt használatban. A Kőfejtő ma kiállítótérként és színházként üzemel. Hallottál már a balfi savanyúvízről? Ha esetleg meg szeretnéd kóstolni, látogass el a településen található Zsolnay ivókúthoz, a víznek a szóbeszéd szerint gyógyító hatása is van. Ha a vidék kastélyait szeretnéd felfedezni, akkor pedig mindenképpen látogasd meg a Fertő-táj ékkövét, a fertődi Esterházy-kastélyt, amely Joseph Haydn otthona is volt. A zeneszerző évtizedeken át élt és alkotott Eszterházán. A főúri pompájú Esterházy-kastélyt Magyar Versailles-nak is nevezik. Épületegyüttese, egyedülálló tájparkja Magyarország egyik kiemelkedő kulturális és fesztiválközpontja. Nagycenken található a Széchenyi-kastély, ami a több mint 2 kilométer hosszú kettős barokk hársfasoráról is híres, emellett itt található a Széchényi Mauzóleum is. De ne feledkezz el Fertőszéplakról sem, ahol a Széchényi-kastély mellett megismerkedhetsz a Fertő-táj hagyományos tájházaival is, amelyek ma is hűen őrzik a jellegzetes fűrészfogas beépítést és az oromfalas-tornácos házak hagyományos lakókultúráját és berendezési tárgyait.
Térkép
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszín térképi lehatárolása.
