Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
Galéria
A helyszínről
Pécs római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került be az UNESCO Világörökség Jegyzékbe. A római város északi temetője a mai belváros Széchenyi tér és Dóm tér közötti területén helyezkedett el, amelyet már a 2. század óta használtak. A temetőben a 4. században a téglasírok mellett már mauzóleumok és sírkamrák is épültek. A feltárt régészeti emlékanyag a korai keresztény temetkezések építészeti és művészeti értékét mutatja be. Jelenleg több mint 35 darab föld feletti, részben földbe mélyített és földalatti sírépület ismert a temető területéről, melyek többségét a Cella Septichora Látogatóközpontban tekinthetsz meg. Az ókori Sophianae festett sírkamráihoz hasonló ókeresztény emlékeket Róma katakombáin kívül sehol máshol nem találsz. Értékük felbecsülhetetlen, hiszen a keresztény vallás megjelenésének egyik legkorábbi európai tanúi.
A Dóm téren séta közben páratlan élményben lehet részed. Amint rálépsz a járóüvegre, bepillantást nyerhetsz egy lenyűgöző föld alatti világba. A járda alatt több méter mélyen a névadó cella septichora alapfalai rajzolódnak ki. A látogatóközpont területén a késő római kori sírok és sírépítmények tekinthetők meg. A sírkamra tehetős családok temetkezőhelye volt. A kétrészes sírépítmény földalatti része a kripta, a sírkamra fölé pedig emlékkápolnát emeltek. A kétszintes építmények egyszerre szolgáltak zárt temetkezési sírhelyként és szertartások helyszínéül is. A látogatóközpontban hat kétszintes sírkamra (az I., II., III., IV., XIX., XX. számú sírkamrák) és két nagyobb egyterű épület (cella septichora és az V. számú sírkamra) tekinthető meg. A cella septichora építését a római korban nem fejezték be, az építkezés felfüggesztése a 430 körüli időszakra tehető. Az Ókeresztény Mauzóleum, azaz a XXXIII. sírkamra, valamint az Apáca utcai sírépítmények különálló szigetként helyezkednek el a világörökségi helyszín területén. A kamrák több méterrel a mai Pécs járdaszintje alatt, részben mai épületek, például a dóm alá is benyúlva bújnak meg.
Építészeti értékein túl a sírkamrák különleges falfestményei is kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy az ókeresztény művészet elsősorban nem díszítő szerepet töltött be. A képek és maguk az épületek is szimbólumok voltak, melyeknek jelentésével a korabeli hívek tökéletesen tisztában voltak. A freskók alkotói ismeretlenek, feltételezhetően itáliai vándorfestők lehettek. A 4. század végén kifestett I. számú Péter-Pál sírkamrában és a XXXIII. sírkamrában (az ún. ókeresztény mauzóleumban) ó- és újszövetségi jeleneteket ábrázoló falfestmények kerültek elő. A Bűnbeesést, Noé bárkáját, Jónást, Dánielt, a Háromkirályokat, Szűz Máriát, Péter és Pál apostolokat és a Paradicsomkertet ábrázoló képek a veszélyekből és a bűnök rabságából való megszabadulás, feltámadás és az örök élet szimbólumai. Az Apáca utca 8. szám alatt feltárt, külön engedéllyel látogatható temetőrészlet egyik épített sírjának belsejében Krisztus-monogram látható a Paradicsomkertet megjelenítő kerítésmintával. Tudtad, hogy a Krisztus-monogram az ókeresztény művészet egyik leggyakoribb motívuma volt? A görög XP betűk Krisztus nevének kezdőbetűit rejtik. Érdemes megemlíteni II. számú (Korsós) sírkamra falára festett freskót is. A falakat ékesítő képek: a szőlőindával keretezett korsó és a pohár a halotti lakomára utal.
A napjainkban is tartó folyamatos feltárások újabb és újabb emlékeket tartogatnak. Nem valószínű ugyanis, hogy az egykor zsibongó ókori római város, Sopianae minden ókeresztény lelete felszínre került.
Térkép
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője világörökségi helyszín térképi lehatárolása.
