UNESCO és Világörökségi helyszínek Magyarországon logó

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete

Galéria

A helyszínről

„Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete” 1996 decemberében, alapításának 1000. évfordulóján vált világörökségi helyszínné. A dombot, amire épült, egykor „Pannónia Szent Hegyének” nevezték. A vallási hagyomány szerint ez a hely az ég és a föld találkozási pontja, ahol az ember közel lehet a Teremtőhöz. A főapátság nemcsak egyházi központ, hanem Magyarország kiemelkedő történelmi emlékhelye is. Falait a hit ereje járja át, a kolostorok sekrestyéiben, könyvtáraiban a bencés rend értékes szellemi és művészeti örökségével találkozhatsz. A Főapátság és az azt körülvevő természeti környezet szerves összefonódottságát mutatja a monostor jellegzetes elhelyezkedése, egyedi építészeti struktúrája, valamint táji kapcsolatrendszere.

A Dél-Itáliában, Monte Cassino hegyén alapított anyakolostor mintájára épített Főapátság monostorelrendezése a bencés hagyományokat követi. Az apátsági épületek a szerzetesi élet minden színterét magában foglalják (Bazilika, oktatási épületek, Boldogasszony-kápolna, Millenniumi emlékmű, Apátsági arborétum, parkerdők és gyógynövénykert). Az épületkomplexum önmagában hordozza a különböző korok építészeti üzenetét és a sokféleség egységét.

Az apátság épületegyüttese az elmúlt ezer évben folyamatos átalakuláson, bővítésen esett át. Az első templom a bencés szerzetesek letelepedésével egyidőben (996) épült. Miután a templom leégett, Dávid apát építette újjá, 1137-ban szentelték fel. Az ismét elpusztult templomot Uros apát építtette újjá és szentelte fel 1224-ben. Az elmúlt évszázadok késő gótikus, reneszánsz és neogótikus elemekkel is gazdagították az épületegyüttest. Az 996-os alapítását követően az apátság már a 11. században iskolát vezetett és gazdag könyvtára is volt, melyek a mai napig fennállnak. Az épületegyütteshez tartozik továbbá az 55 méter magas kupolás torony, valamint a késő gótikus kerengő, amelyet a Porta Speciosa, azaz a Díszes Kapu köt össze a templommal.

Tudtad, hogy a Főapátság könyvtára őrzi a mai napig a magyar történelem és irodalom első írásos emlékeit, például a Pannonhalmi kiváltságlevelet (1001) vagy a Tihanyi alapítólevelet (1055)? Az első írásos emlék a könyvtárról egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél, amely 80 kötetet sorol fel. A gyűjtéseknek, vásárlásoknak és örökségeknek köszönhetően a könyvtár jelenleg körülbelül 400.000 kötettel rendelkezik, ami felöleli a tudományágak minden területét. A kincstárban találhatók emellett még liturgikus tárgyak, ezüst kelyhek és papi gyűrűk is. A monostor képtára, metszettára, numizmatikai gyűjteménye és régiségtára is jelentős műtárgyak kollekcióit őrzi.

A Pannonhalmi Bencés Főapátsághoz tartozik a levendulaültetvények között kialakított gyógynövénykert, ahol a Gyógynövényház és a levendula-lepárló, valamint egy Illatmúzeum is helyet kapott. Az 1802 óta fennálló Apátsági Arborétumban több száz különleges fa- és cserjefaj között lehet barangolni, valamint megfigyelni az itt élő madárfajokat.

A monostort napjainkban is mintegy negyven fős szerzetesközösség lakja. A szerzetesek fogadják a lelkigyakorlatra érkezőket, tanítanak a bentlakásos gimnáziumban, közgyűjteményi és kultúraszervező feladatokat látnak el, de közreműködnek a borászat, a sörfőzde, a gyógynövénykert fenntartásában és a látogatók fogadásában is.

Térkép

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín térképi lehatárolása.

Játékok

Kicsiknek

Nagyoknak